Katonai Emlékhely- és Hadisírgondozó Igazgatóság

Az Iroda tevékenysége 7 fő területre oszlik:

1. Hadisírgondozás Magyar­országon.
2. Hadisírgondozás az Orosz­országi Föderáció terüle­tén.
3. Hadisírgondozás a szom­szédos és egyéb országok területén.
4. Hadisírgondozási együttműködés Németországgal.
5. Hadisírgondozási együttműködés más országokkal.
6. A külföldi testvérszervezetekkel és a hazai társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés (illetve a törekvés erre).
7. Az ügyfelek kiszolgálásának elősegítése.

1. A magyarországi hadisírgondozás kiterjed a hadisírok és a katonatemetők felújítására, illetve létesítésére (bár ez nagyságrendekkel kisebb feladat az előzőnél), a hadiemlékművek felállítására és felújítására, a hadisírok, a katonatemetők és a hadiemlékművek áttelepítésére, valamint a hadi emlékhelyek létesítésére és felújítására. Az Iroda szerepe ebben alapvetően a koordináció megvalósítása, a szakmai felügyelet gyakorlása és a pénzügyi háttér (részbeni) biztosítása. Mindebben az alapvető együttműködő partner a közel 3500 önkormányzat, ők nyújtják be a kérelmeket és pályázatokat, a szükséges műszaki és egyéb dokumentációt, s ők végzik a helyszínen a munkálatok operatív irányítását.

Noha az Iroda nevében benne foglaltatik a hadisírgondozás szó, a szerevezet tevékenysége nem terjed ki egyéni hadisírok szűk értelemben vett gondozására, jelesül virágkihelyezésre, kapálásra stb., az Iroda ugyanis nem rendelkezik erre személyi és pénzügyi eszközökkel. Arra sincs lehetősége, hogy védetté nyilvánítson egyéni hadisírokat. Mindezen tevékenységek a kormány mellett működő Nemzeti Kegyeleti Bizottság kompetenciájába tartoznak.

Ide tartozik a Magyarország területén lévő idegen katonatemetők és katonai emlékművek felügyelete. Ezek megszüntetése, áthelyezése, újak létesítése csak az Irodán keresztül történhet, miután a vonatkozó kétoldalú kormányközi megállapodások az Irodát (vagy a Honvédelmi Minisztérium mindenkori, hadisírgondozással foglalkozó szervezetét) jelölik meg végrehajtóként és operatív koordinátorként. Az idegen katonatemetőkkel és hadiemlékművekkel kapcsolatos beadványokat az Iroda továbbítja a megfelelő ország megfelelő szervéhez, s a külföldi válasz (engedély) beérkezését követően az Iroda irányítja és felügyeli a további tevékenységeket.

Az Irodának megfelelő nyilvántartásokkal kell rendelkeznie a Magyarország területén eltemetett valamennyi magyar és idegen katonáról. Jelenleg folyik ezen nyilvántartások adatokkal való feltöltése, ami meglehetősen szép számú esetben kutató tevékenységet is igényel.

Az 1. és a 2. terület összefügg egymással, miután mint ahogyan magyar katonasírok nagy számban találhatók az Oroszországi Föderáció területén, úgy orosz katonasírok jelentős számban lelhetők fel Magyarországon is.

2. Az Oroszországi Föderáció területén nyugvó magyarok temetőinek hivatalos, a magyar állam által szervezett rendbe tétele gyakorlatilag az 1997–2000 közötti évekre meghatározott programmal indult el. E program nemzetközi jogi alapja a két ország kormánya között 1995-ben létrejött megállapodás, anyagi alapja az e célra az orosz államadósságból elkülönített rész (jelenleg folyik a további, 2005-ig tartó időszak finanszírozási lehetőségeinek vizsgálata). A kormánymegállapodás a kölcsönösség elvén szabályozza az idegen hadisírok méltó állapotban tartásával kapcsolatos kötelezettségeket és az idegen földben nyugvók temetőivel kapcsolatos jogokat.

Magyar részről a feladat végrehajtásáért a honvédelmi miniszter felel. Jelen pillanatban a miniszter által kijelölt felelős végrehajtó szervezet a Hadisírgondozó Iroda. Orosz részről a „Vojennije Memoriáli” Nemzetközi Katonai Emlékmegőrző Együttműködés Társasága végzi az Oroszországi Föderáció területén a más országokkal történő együttműködésből adódó feladatokat, a szovjet háborús halottak felkutatását, méltó örök nyugalomra helyezését, valamint a jelenlegi orosz veszteségekből adódó katonai temetők kialakítását.

Oroszország területén alapvetően két vonalon folynak a munkák: Az Iroda munkatársai egyrészt a különféle hadifogoly-, illetve munkatáborokban elpusztult magyarok temetőit kutatják fel. Ennek alapjául szolgál a meglehetősen pontos orosz nyilvántartás, amit a Társaság szakemberei a saját Központi Katonai Irattárukban található adatok alapján állítanak össze. A hadifogoly-temetőkben a legtöbbször több nemzet fiai vannak együtt eltemetve, ezért ezeket a temetőket néhány különleges eset kivételével az eredeti helyükön hagyva hozatják rendbe. Különleges esetnek számít például, ha a helyszín méltatlan egy temető újjáépítéséhez, vagy ha a felépítendő temetőt földrajzi okból nem lehetne megközelíteni, illetve rendszeresen gondozni. Ilyen esetekben a hadifoglyok földi maradványai áttemetésre kerülnek a legközelebbi megfelelő temetőbe.

A táborokban eltemetett magyarok neveit az orosz nyilvántatások tartalmazzák. Így, miután itthon pontosításra kerülnek a fellelhető személyi adatok alapján – ez folyamat a közeljövőben indul be – kőbe vagy ércbe vésve, megjelenhetnek a nevek az adott temetőben. Reményeink szerint az első névtáblák a jövő évben megjelennek az oroszországi magyar hadifoglyok sírjai felett (ezt az idén terveztük, ám anyagi és személyi feltételek hiányában erre nem került sor). Ezekben a temetőkben az emlékmű felirata az ott eltemetettek függvényében a következő: „ITT MAGYAR HADIFOGLYOK NYUGSZANAK, A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI” vagy „ITT A II. VILÁGHÁBORÚ MAGYAR POLGÁRI ÁLDOZATAI NYUGSZANAK” vagy „ITT MAGYAR HADIFOGLYOK ÉS POLGÁRI SZEMÉLYEK NYUGSZANAK, A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAI”. A mai napig több, mint 180 láger-temetőben olvasható ezen feliratok valamelyike, és áll a magyar kettős kereszt.

A másik fő munka a hadműveleti területen, illetve a felvonulási- és visszavonulási körzetekben életüket vesztett katonák eltemetési helyeihez kapcsolódik. Itt a rendkívül szétszórt, túlnyomó többségében alkalomszerűen, a helyi lakosság által járványügyi-egészségügyi okokból elvégzett temetkezés a jellemző. Nagy számban voltak tervezett, a magyar katonák által létrehozott hősi temetők is, amelyek egy része ma is megtalálható.

Ezeken a területeken a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően az érintett országok hagyományaik és lehetőségeik szerint kétféleképpen járnak el. Az egyik eljárás szerint minden földi maradványt azonosítanak, hazaszállítanak és otthon kialakított központi katonai temetőkben vagy szülőhelyükön, esetleg hozzátartozóik jelenlegi lakhelyén helyezik örök nyugalomra (ezt teszik például az olaszok). A másik, hogy azonosítható módon az egykori hadszíntéren kialakított központi katonai temetőkbe temetik át őket (ezt teszik például a németek). Mindkét módszer exhumálással jár, nem hagyja senki az eredeti helyükön elveszni a földi maradványokat.

Ennek egyik fő oka az, hogy a szóban forgó sírok, tömegsírok, temetők általában nagyon nehezen megközelíthető helyeken vannak (óriási mezők, szántók közepén, egykori bombatölcsérekben, árkokban, ahová célszerű okból temették el a megtalált halottakat). Egyrészt ezeken a helyeken nem, vagy csak nagyon nehezen lenne biztosított a háborítatlanság és a gondozás. Másrészt a helyszínek meglátogatása is rendkívül nehézkes, márpedig azért épülnek ma Oroszországban más nemzetek temetői, hogy azokat e nemzetek polgárai megtalálhassák és meglátogathassák.

Magyarország az utóbbi gyakorlat szerint jár el. A Voronyezsi területen két ilyen objektum van: az I. Magyar Központi Katonai Temető (Boldirjovka) elkészült, a II. Magyar Központi Katonai Temető (Rudkinó-Gremjacse) építése ez évben kezdődött meg. Mintegy 14.000 magyar katona földi maradványát kutatták már fel a Vojennije Memoriáli Társaság expedíciós csoportjai, ebből több, mint 8.000 fő került az I. MKKT-be, a többi folyamatosan a II. MKKT-be kerül (ez utóbbi befogadóképessége 70-80.000 fő). Az orosz partner saját archív dokumentumai és a lakossági információk, valamint magyar térképek és helyszínrajzok alapján dolgozik, amelyeket a Központi Irattár adatai alapján a Regionál Kft. folyamatosan készít, és amelyek alapján a magyar fél által ismert helyeken teljes pontossággal végezheti munkáját.

Áttemetésük után mindazon földi maradványok azonosíthatóak maradnak, amelyek az eredeti helyükön azonosíthatóak lettek volna. Pontosan tudjuk, hogy az eddig név nélkül kiemelt földi maradványok honnan hová lettek áttemetve, így ha a magyar adatokból esetleg az idők során folyamatosan kiderül, hogy ki volt az eddig ismeretlenként kezelt halott, pontosan megmondható az újratemetés utáni helye. Ez a pontosítás a 2000. évben beindult.

A volt Szovjetunió területén a második világháborúval összefüggésben kb. 5700 hadifogolytábor volt. Ebből hozzávetőleg 3500-ba kerültek magyar katonák. A Hadisírgondozó Iroda célja ezzel kapcsolatban:

– minden helyszínt felderíteni, ahol magyarok nyugszanak;
– minden magyar temető méltó formáját kialakítani;
– minden magyar temető háborítatlanságát biztosítani;
– minden magyar temetőben kőbe vagy ércbe vésni az ott nyugvók neveit;
– minden magyar temetőről az információ eljuttatása az érintettekhez;
– minden magyar temető látogathatóságát biztosítani;
– minden magyar temető gondozását nyomon követni;
– az exhumálásokat és az áttemetéseket ellenőrizni a fent leírt esetekben. Ez természetesen egy hosszabb távú folyamat, amely tervszerűen és lépésről-lépésre zajlik. A Hadisírgondozó Iroda az e pontokba foglaltak érdekében törekszik a minél szélesebb társadalmi egyetértésre ebben a nagyon érzékeny és sokféleképpen megítélhető tevékenységben. Évente nyilvános vitafórumot tart minden érintett társadalmi szervezet meghívásával.

3. E terület (a szomszédos és az egyéb országok) vonatkozásában mindazt meg kellene ismételni, amit az előző pontban leírtunk. Vannak országok, amelyekkel már létezik a hadisírgondozásra vonatkozó kormányközi megállapodás (Ukrajna és Moldávia), vannak, amelyekkel folyamatban van ennek kialakítása (Lengyelország, Olaszország, Románia, Szlovénia), s vannak, amelyekkel ez közép- vagy hosszútávú szándéka az Irodának (Ausztria, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Jugoszlávia, illetve Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Törökország, Franciaország, Spanyolország). A legtöbb problémát nem is a kormányközi megállapodások szövegének kidolgozása okozza, hanem az abban foglalt tevékenység pénzügyi fedezetének előteremtése, illetve biztosítása.

Az Iroda feladata e téren olyan nyilvántartások kialakítása, amelyek tartalmazzák a jelenlegi határokon túl elesett vagy eltűnt magyar katonákat. Jelenleg egyes országok vonatkozásában ezen nyilvántartások adatokkal való feltöltése, más országok esetében még csak a nyilvántartások kialakítása van folyamatban.

4. Speciális terület a Németországgal való együttműködés. A Németország területén található magyar katonasírokat és haditemetőket a német állam, illetve német társadalmi szervezetek és helyi önkormányzatok tartják fenn. A Magyarország területén található német katonasírokat és haditemetőket az alapítványi formában működő német Volksbund Deutsche Kriegsgräberfürsorge (Német Háborús Sírokat Gondozó Népi Szövetség) hivatott gondozni. Tevékenysége alapvetően abban áll, hogy felkutatja a német katonák nyughelyeit – ehhez a HM HIM Központi Irattár hatékony segítséget nyújt a rendelkezésére álló nyilvántartások alapján, ide értve a német nyilvántartások szerint „ismeretlen” katonák egy részének azonosítását is. A kutatást követően a szervezet exhumáló csoportjai kiszállnak egy megyébe, annak területéről felszedik a maradványokat, átszállítják a Magyarországon meglévő vagy újonnan létesített központi német katonai temetők valamelyikébe (a legnagyobbak Budaörsön, Veszprémben, Sopronban, Debrecenben és Böhönyén találhatók), ahol egész Európában azonos standard szerint újratemetik azokat.

Az érvényben lévő magyar–német kormányközi megállapodás alapján a német szervezet exhumáló csoportjai felszedik azon magyar katonák maradványait is, amelyek egy tömegsírban fekszenek egykori német bajtársaikkal (s így az esetek túlnyomó többségében csontjaik már nem választhatók szét a német katonák csontjaitól), valamint azokat az egyedi magyar katona-maradványokat, amelyek sírjai láthatóan és nyilvánvalóan hosszabb ideje elhagyottak és gondozatlanok. Ezeket a magyar katonákat a magyarországi központi német katonatemetőkben, külön parcellákban, jelölten helyezik örök nyugalomra. A gondozott magyar katonasírokat helyben hagyják. Az exhumálás és az újratemetés szakmai felügyeletét az Iroda látja el.

A Bundeswehr (a német Szövetségi Véderő) évente 2-2 hétre 1-1 szakasznyi német katonát küld a magyarországi német katonatemetők gondozására. Munkájukban, miután ott magyar hősi halottak is nyugszanak, magyar katonák is részt vesznek. Nyaranta német fiatalok csoportjai is dolgoznak a magyarországi német katonatemetőkben, s velük magyar fiatalok (iskolások, cserkészek). Ezen ún. munkabevetések koordinálása és szakmai felügyelete az Iroda feladata.

A német Volksbund, Bundeswehr és az ifjúsági szervezetek német alapítványi összegekből fedezik magyarországi tevékenységüket.

5. E terület (a hadisírgondozási együttműködés más országokkal) nehezen választható szét a 3. területtől, miután a legtöbb olyan országnak vannak hősi halottai és katonaáldozatai Magyarországon, amelynek területén magyar katonák vagy háborús áldozatok is nyugszanak. A különbség az, hogy amíg a 3. terület az utóbbira vonatkozik – mint láttuk –, addig jelen esetben a Magyaroszágon lévő idegen katonatemetők és hadiemlékművek gondozásáról van szó. A törvényi szabályzók szerint ennek felelősei is az önkormányzatok, az Iroda szakmai felügyelete tulajdonképpen az 1. pontban leírtaknak megfelelően valósul meg.

6. A hatodik terület igen szerteágazó. Ide tartozik a Magyarország területén található összes katonai vagy katonai vonatkozású emlékmű (magyar és idegen egyaránt), valamint a határokon túli magyar katonai emlékművek nyilvántartása. Ez nem pusztán „lajstromba vételt” jelent, ugyanis a nyilvántartás – többek között – tartalmazza majd ezen emlékművek történeti muzeológiai szempontok szerinti leírását is. Ez a munka jelenleg még az elején tart csupán, a mások számára is hozzáférhető nyilvántartás elkészültére még várni kell.

E terület része a magyarországi katonai hagyományőrző szervezetek tevékenységének szakmai felügyelete. Ez elsődlegesen e szervezetek ruházatának, felszerelésének, jelképrendszerének történeti muzeológiai szempontok szerinti elbírálását, továbbá szerepléseik (például korabeli csaták „lejátszása”) korhűségének előzetes értékelését jelenti, a Hadtörténeti Múzeum szakembereinek bevonásával. Az Iroda szerepe e téren tanácsadásra, illetve a kapcsolattartásra korlátozódik a Hadtörténeti Múzeummal.

7. A külföldi testvérszervezetekkel és a hazai társadalmi szervezetekkel folytatott együttműködés gyakorlatilag az előző hat terület részét képezi. Az Iroda e társadalmi szervezetek, alapítványok stb. felé hatósági jogkörrel nem bír. Szándékunk szerint minden olyan szervezettel előremutató együttműködést kívánunk kialakítani, amely az Iroda tevékenységét érintő területeken (is) működik. Ennek egyik példája, hogy a fényeslitkei székhelyű Don Menti Hadisírokat Gondozó Alapítvány az Iroda megbízásából ellenőrzi a magyar katonasírok exhumálását és áttelepítését Oroszország területén, amikor munkatársai éppen kint járnak.

8. Ügyfélszolgálatot a HM HIM Központi Irattár lát el. Ennek segítése elsődlegesen abban áll, hogy az Irattár munkatársainak rendelkezésére bocsátjuk adatbázisainkat a hősi halált halt, elesett, eltűnt katonákról, illetve a hadifoglyokról.