menu in

Műtárgyak a középpontban

AZ OTRANTÓI ÜTKÖZET

1917. MÁJUS 15.

 

Az 1917. május 15-én a Horthy Miklós sorhajókapitány által vezetett osztrák-magyar és a vegyes, olasz, brit és francia erők közti összecsapás az első világháború adriai hadszínterének ugyan nem a legnagyobb szabású, ám kétségkívül a legismertebb hadművelete volt. Az Adriáról a német és az osztrák-magyar tengeralattjáróknak a Földközi-tengerre való kijutását megnehezíteni hivatott otrantói tengerzárat 1915 őszén hozták létre. Az elsősorban hálóvontató halászgőzösökből álló zár ellen a Monarchia haditengerészete több támadást indított, ezek közül a legjelentősebb az 1917. május 15-i volt. A Horthy vezette három cirkáló aznap hajnalban 14 hálóvontató halászhajót süllyesztett el, míg az elterelő hadműveletet végző két romboló az albán partoknál egy olasz rombolót és egy tehergőzöst. A hazatérő cirkálók elfogására Brindisiből egy túlerőben lévő, vegyes olasz-brit kötelék futott ki. E kötelék és Horthy cirkáló között az összecsapás 9:30-kor vette kezdetét, melynek során Horthy megsebesült, majd zászlóshajója, a Novara mozgásképtelenné vált. Miután a Cattaróból közelítő osztrák-magyar felmentő erők feltűntek a horizonton, az antant kötelék parancsnoka, az olasz Alfredo Acton ellentengernagy délben elrendelte a Brindisibe való visszavonulást. Míg az osztrák-magyar hajók ezután minden baj nélkül visszajutottak Cattaróba, az antant Brindisi előtt további veszteségeket szenvedett. A Brindisi előtt lesben álló német tengeralattjáró megtorpedózta az egyik brit cirkálót, amely végül megmenekült, majd egy francia romboló a németek által lerakott aknára futott és elsüllyedt. Az antant május 15-én jelentős hajóveszteségeket szenvedett el, míg az osztrák-magyar, illetve német fél nem vesztett egy hajót sem.   

 

2019.05.20.