menu in

Manno Miltiades: A gorodoki lovaroham domborműve

Manno Miltiades: A gorodoki lovasroham domborműve

 

Manno Miltiades 1879. március 3-án született Pancsován, egy görög-szerb család második fiúgyermekeként. Édesapja kereskedőnek szánta, de őt a sport és a művészet érdekelte. Gyerek korától kezdve aktívan sportolt: úszott, futott, kerékpározott, gyorskorcsolyázott, a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgócsapatának középcsatára volt. 1901-02-ben az első két magyar bajnokság gólkirálya és csapatával, a BTC-vel megnyerte a bajnokságot is, ekkor lett válogatott labdarúgó.

Sport karrierje mellett a rajzkészségét is fejlesztette. Hegedüs László festőművésztől, a Képzőművészeti Főiskola tanárától kezdte el az alapokat tanulni. 1905-től Münchenben a Képzőművészeti Akadémián tanult. A sport képezte alkotásainak központi témáját. Kezdetben karikaturistaként dolgozott a korabeli élclapokban, miközben festőként és szobrászként is próbálgatta tehetségét.

Katonai pályafutását egyéves önkéntesként kezdte a brassói 2. huszárezrednél 1903. október 1-jétől, melynek teljesítését követően, 1904 őszén tartalékos hadapródjelöltként szerelt le. Tartalékos huszár hadnaggyá 1909. január 1-jén léptették elő, s a 2. közös huszárezred tartalékállományából a szegedi 3. honvéd huszárezred tartalékába helyezték át.

Az első világháború kitörésekor Manno Miltiades népfelkelő huszár hadnagyként önként jelentkezett harctéri szolgálatra. A budapesti 1. honvéd huszárezred törzsének állományába került. Az 1914. augusztus 17-i gorodoki lovasrohamban parancs továbbítása során sebesült meg géppuska lövedéktől a bokáján, amely egyben sportolói pályafutásának végét jelentette.

A gyászos végű huszárrohamról írta a következő, mandolinnal kísért rövid verset, amelyet később baráti körben többször is előadott:

 

Asztalos, csinálj koporsót,

Egy egész ezrednek valót,

Vérbetűkkel, vérbetűkkel

Írd rá eztet:

Itt nyugszik az első honvéd

Huszár-ezred.

 

A Gorodokon lévő orosz lovashadosztály parancsnoka a megsebesült foglyokkal kezet fogott és a következőket mondta: „Gyönyörű roham volt. Gratulálok Önöknek. Én lovas vagyok és tudom, hogy mi ez. Nem hittem volna, hogy ma ilyen rohamot lehet végrehajtani.”

1915. március 1-jén léptették elő népfelkelő huszár főhadnaggyá, majd később századossá. A gorodoki rohamban tanúsított magatartásáért 1915. május 15-én megkapta a Bronz Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján, pár hónappal később – 1915. szeptember 13-án – az Ezüst Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján, a Sebesültek Érmét, szalagján egy sebesülési sávval, a Károly Csapatkeresztet és az 1930-as évek elején a Magyar Háborús Emlékérmet.

1917-ben a Monarchia csapatai visszafoglalták a galíciai hadszíntereket, ekkor egy katonai küldöttség felkereste a Gorodok melletti csatamezőt. A civilben festőművész és grafikus Manno Miltiadesz huszár százados több vázlatot készített az ütközet helyszínéről.

Tervei alapján Nemes György mintázta meg a domborművet, mely rohamozó huszárokat ábrázol. Az előtérben kivont karddal vezénylő tiszt, mögötte trombitát fújva vágtató huszár. A hátrább látható huszárok közül többen golyótól találva hanyatlanak le a lóról. A relief alsó részére, Somogyváry Gyula fogalmazta a kétsoros szöveget: A · ZENGŐ · KÜRTSZÓ · RÉGEN · ELVIHARZOTT · S · LEGENDÁK · ŐRZIK · MÁR · A · HŐSI · HARCOT · A · MELYNEK · HÍRE · SZÁJRÓL · SZÁJRA / JÁR · HOGY · TŰZÖN · POKLON · VIRTUSÁBAN · ÉGVE · VÉRES · CSATÁKBÓL · AZ · ÉGBE · SZÁGULDOTT · EGYKOR · A · MAGYAR · HUSZÁR. A mészkő keret felső részébe felvésett felirat: A GORODOKI LOVASROHAM EMLÉKÉRE /1914. VIII.17. Az alsó részén egysoros szöveg: A ROHAMBAN RÉSZT VETTEK A M. KIR. 1., 6., 7. ÉS 8. HONVÉD HUSZÁREZREDEK.

A domborművet a lovasroham 15 évfordulóján avatták fel a Kerepesi úti huszárlaktanya bejáratánál. 1945 után a laktanyába a rendőrség egységei költöztek, és a domborművet a Belügyminisztérium intézkedésére, 1948-han a Hadtörténeti Múzeumnak adták át, de sajnos kőkeret nélkül. Hosszú évtizedekig a gyűjteményi raktárban pihent, 2004-ben a világháború kitörésének 90. évfordulóján lett újra látható. A kőkeret felirata nélkül nem volt teljes az emléktábla, így korabeli fényképek és újságcikkek alapján rekonstruáltattuk. Így végre méltó helyére került Intézményünk Díszudvarán, ahol több első világháborús emléktábla társaságában látható.

Parancsnokság Parancsnoki Iroda Hadtörténeti Múzeum Hadtörténeti Intézet Hadtörténelmi Levéltár és Irattár Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság Centenáriumi Pályázati Igazgatóság Személyügyi Iroda Jogi és Igazgatási Osztály Gazdasági Osztály Pénzügyi Részleg Törzsosztály Programiroda Tárgyi Gyűjteményi Osztály Dokumentációs Osztály Múzeumpedagógiai Osztály Haditechnikai Gyűjtemény és Nyilvántartó Osztály Kiállítás-üzemeltetési Osztály Hadtörténeti Kutató Osztály Hadtörténeti Könyvtár Szerkesztőség Bécsi Kirendeltség Hadtörténelmi Levéltár Központi Irattár Irattár és Dokumentációs Részleg Igazolási és Ügyfélszolgálati Részleg Hadtörténeti Térképtár Belföldi Hadisírgondozó Osztály Külhoni Hadisírgondozó Osztály Pályázati Előkészítő és Koordinációs Osztály Pályázati Monitoring Osztály